A repülők szerelmesei
 
 
A helyi modellezés elég nagy múltra tekint vissza, 1965-ben Csingerben kezdődött a története. Azóta már több helyszínen tartották a klubot. Jelenleg a Civil Ház ad otthont az Ajkai Technikai Tömegsport Egyesület Modellező Szakosztályának. A helyszínen a rangidős modellezőkkel beszélgettünk.
 
- Korábban jóval szélesebb kör vett részt a klub életében, nagyon sok felnőtt és ifjúsági versenyzőnk volt – mondja Selmeczi Ferenc, a szakosztály vezetője. Ma a régi generáció egyedüli képviselője Illési Oszkár országos bajnok, aki a versenyzés mellett a fiatalokkal is foglalkozik. Jelenleg a szakosztálynak 8-9 aktív tagja van, akik serdülő, ifjúsági és felnőtt kategóriában versenyeznek. Szeptemberben sikerült elhozniuk a Novum vándorkupát Illési Oszkár, Selmeczi Balázs és Klinger Tamás jóvoltából.
- Hogyan kell egy versenyt elképzelni?
- Szabadon repülő kategória, amit mi űzünk, ennek is a kisebbik változata – fejti ki a szakosztályvezető – A lényege, hogy egy 50 méteres zsinóron fel kell húzni a repülőt. Ha ez sikerül, és úgy tudja a versenyző leakasztani a repülőt, hogy utána két percet repül, azt sikeres rajtnak hívjuk. Arra kell törekedni, hogy ez a serdülőknél három, az ifiknél és a felnőtteknél öt alkalommal valósuljon meg. Ez alapján választják a győztest.
- Költséges ez a sport egyébként?
- Igen, ezen kívül rengeteg időt, és főleg türelmet igényel a versenyző részéről. Két éve már nem csak balsa építésű modellekkel dolgozunk, hanem a karbonos technikát is alkalmazzuk, ami egyrészt merevebb, keményebb és könnyebb is. Az a cél ugyanis, hogy minél könnyebb legyen a repülő. Ennek természetesen ára van. A mechanikus dolgokat kezdik felváltani az elektronikus időzítők és óraszerkezetek, ezek is költségesek. A kijárás az edzésekre, a versenyek helyszíneire utazás és a nevezés is pénzbe kerül. Nagyon sok versenyt rendeznek az ország másik felében, újabban pedig Nagyszalontán, Romániában. Egyre kevesebb az a verseny, amit hozzánk közelebb eső helyszínen tartanak.
- Gondolom, a repülőket is meg kell venni…
- Megvenni és építeni. A vázanyagot mindenképpen meg kell venni, bizonyos dolgokat félkészen vásárolunk és építjük tovább. A gyerekek első modelljei minden esetben vagy fenyő, vagy balsa modellek. Azzal tanulnak meg repíteni.
- Ez a tevékenység persze nem csak a repítésről és a repülőépítésről szól – teszi hozzá Illési Oszkár – a kézügyességtől elkezdve a rendre szoktatásig fejlődnek a gyerekek készségei, fejlődik a türelem, a kitartás, az igényesség. Ez egy komplex tevékenység. Számomra örömteli, hogy a hatéves kisiskolás ugyanolyan élvezettel vesz részt a versenyeken, mint a hetvenöt éves bácsi, hiszen mindenkinek egyformán lehet sikerélménye. A gyakorlás az nyilván, ami számít.
- Mikor lesz a következő verseny?
- A következő majd a Tél kupa lesz karácsony és szilveszter között. Ez nem ranglistás verseny, inkább egy év végi „záróbuli”. Áprilistól folyamatosan rendeznek versenyeket. Ha vannak esélyeseink, ezeken rendszeresen részt is szokott venni a szakosztály. Jelen pillanatban azért járunk kevesebb versenyre, mert nagyon messze vannak. Maga a ranglista-értékelés úgy történik, hogy mindenkinek a négy legjobb eredményét számítják be. Ha valaki ügyes, akkor három-négy versennyel is lehet ranglistanyertes. Persze az sem elhanyagolható, hogy a bizonyos versenyeken hányan indulnak.
- Mennyi időt vesz igénybe a felkészülés?
- A versenyek előtt mindenképpen ki kell menni kétszer-háromszor gyakorolni. Az edzés nagyon fontos. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy mindenféle körülmények között tudjanak jól versenyezni, ugyanis a különböző időjárási viszonyok között másképp kell reptetni. Valamikor szaladni kell a repülővel, mint a papírsárkánnyal, hogy egyáltalán felszálljon, máskor ezt egyáltalán nem szabad, mert azonnal összetörik a repülő.
- Nem megy el ilyenkor a gyerekek kedve?
- De, valakinek igen. De aki a modellezést választja hobbinak, tudja, ez bizony előfordulhat. Ilyenkor meg kell javítani, újra kell építeni a repülőt. Sokat kell gyakorolni, akkor a sikerélmény sem marad el.
Közben megérkeznek a műhelybe a gyerekek, és nekiállnak a repülőépítésnek. A félkész modellek már várják őket az asztalon. A gyerekek szinte mindent önállóan készítenek el, fúrnak, faragnak csiszolnak. Csak a veszélyesebb gépeket nem kezelhetik egyedül. A gyufaszál méretű pálcikákból aprólékos munkával csodálatos, hatalmas repülők lesznek, ha a nebulók türelme engedi. Azzal lehet majd nekivágni, és meghódítani az égboltot. A tevékenység jellegénél fogva inkább fiúk járnak ide, bár néhány évvel ezelőtt lányok is voltak a csapatban. A lemorzsolódás a klubban természetes jelenség, csak a megszállottak maradnak meg, a repülők igazi szerelmesei.
 
 
 
Zs.G.E.