Böjt
2011. április 05. kedd, 06:13 | Írta: Rejtőné Csizmadia Márta | 
| 
|
Még tart a böjti időszak, de vajon mindannyian tudjuk pontosan, hogy mit is jelent? Íme egy kis ismertető:
Nagyböjt- A megtisztulás időszaka
A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus.
A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helyznek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik.
Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a porból lettünk, porrá leszünk folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők, de ugyanúgy tudatja- mindannyian halandók vagyunk.
Hagyományok
A böjt szerves része az étkezési tilalom is: évszázadokon keresztül szó szerint koplaltak az emberek ebben a 40 napban, újabban már enyhítettek ezen a szigoron. Az Egyház csupán Hamvazószerdára és Nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, ez is abból áll, hogy a 18 és 60 év közötti korosztály csak háromszor étkezhet naponta, de csak egyszer lakhat jól. Kivételt képeznek a súlyosan beteg illetve fogyatékos emberek.
A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi ételeket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer. Sokan nem fogyasztottak tejterméket, de érdekes módon a halat igen. Olajjal főztek, és nem volt kirívó eset, hogy külön edényeket használtak a böjtös ételeknek. Ezeknek az apróságnak tűnő szokásoknak mind-mind szimbolikus tartalmuk van.
A keresztények tehát ebben a bűnbánó időszaknak is nevezett 40 napos periódusbanJézus Krisztus feltámadását várják, Húsvét szent ünnepére készülnek fel. Kiengesztelődéssel és lemondással bizonyítják, hogy felkészültek az új kezdetre.
Bárhonnan is nézzük, ez az időszak a lelki megtisztulást szimbolizálja, amelyen Krisztus is keresztülment halála előtt. A felkészülés, a vívódás, a küzdés saját démonainkkal, végül a megbékélés- mind-mind ismerősek lehetnek számunkra. A Nagyböjt időszaka abban segíthet, hogy kicsit lassítsunk, szálljunk magunkba és vegyük „leltárba” értékeinket, gyengeségeinket ahhoz, hogy újult erővel emelkedhessünk fel.
Nagyböjt- A megtisztulás időszaka
A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus.
A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helyznek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik.
Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a porból lettünk, porrá leszünk folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők, de ugyanúgy tudatja- mindannyian halandók vagyunk.
Hagyományok
A böjt szerves része az étkezési tilalom is: évszázadokon keresztül szó szerint koplaltak az emberek ebben a 40 napban, újabban már enyhítettek ezen a szigoron. Az Egyház csupán Hamvazószerdára és Nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, ez is abból áll, hogy a 18 és 60 év közötti korosztály csak háromszor étkezhet naponta, de csak egyszer lakhat jól. Kivételt képeznek a súlyosan beteg illetve fogyatékos emberek.
A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi ételeket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer. Sokan nem fogyasztottak tejterméket, de érdekes módon a halat igen. Olajjal főztek, és nem volt kirívó eset, hogy külön edényeket használtak a böjtös ételeknek. Ezeknek az apróságnak tűnő szokásoknak mind-mind szimbolikus tartalmuk van.
A keresztények tehát ebben a bűnbánó időszaknak is nevezett 40 napos periódusbanJézus Krisztus feltámadását várják, Húsvét szent ünnepére készülnek fel. Kiengesztelődéssel és lemondással bizonyítják, hogy felkészültek az új kezdetre.
Bárhonnan is nézzük, ez az időszak a lelki megtisztulást szimbolizálja, amelyen Krisztus is keresztülment halála előtt. A felkészülés, a vívódás, a küzdés saját démonainkkal, végül a megbékélés- mind-mind ismerősek lehetnek számunkra. A Nagyböjt időszaka abban segíthet, hogy kicsit lassítsunk, szálljunk magunkba és vegyük „leltárba” értékeinket, gyengeségeinket ahhoz, hogy újult erővel emelkedhessünk fel.